Az utolsó dolog, amit Isten bárkinek is kíván az az, hogy a pokolba kerüljön. A Biblia azt mondja, hogy Isten "nem azt akarja, hogy bárki is elvesszen" (2Pét.3;9), hanem hogy "minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére" (1Tim.2;4). Isten nemcsak kijelentette, hogy nem akarja, hogy bárki is elvesszen. Be is bizonyította, hogy meg szeretné menteni az embereket, amikor otthagyta a menny dicsőségét, és Jézus személyében eljött a földre, hogy meghaljon a kereszten a bűneinkért (Ján.3;16, Róm.5;8). Miután megfizette a büntetést az emberiség lázadásáért, Isten most kegyelmesen felajánlja a megbocsátás és az örök élet ingyenes ajándékát (Róm.6,23) mindazoknak, akik Jézusba vetik hitüket.
Annak, aki visszautasítja Isten kegyelmét, elfordul a saját lelkiismerete (Róm.2;15) és a teremtett világ bizonyságtételétől (Zsolt.19;1-6, Apcsel.14;16-17), és ellenáll a Szentlélek Krisztushoz vonó munkájának (Ján.16;8), mondván: "Semmi közöm Istenhez", Isten végül megengedi, hogy teljesüljön a kívánsága (2Thessz.1;9). C. S. Lewis szerint "a kárhozatra jutók egy bizonyos szempontból sikeresnek mondhatók, hiszen mindvégig lázadók maradnak ... a pokolajtaját belülről zárják magukra". Azok, akik végül a pokolban kötnek ki, csak magukat hibáztathatják majd. A pokol egy választott út vége, és bizonyos mértékben már ebben az életben is jelen van, minden egyes napon.
Legyen meg a te akaratod:
"Végső soron csak kétféle ember létezik: azok, akikazt mondják Istennek, hogy 'Legyen meg a Te a akaratod', és azok, akiknek Isten mondja majd, hogy 'Legyen meg a te akaratod'."
C. S. Lewis (1898-1963). A nagy Válás, Harmat kiadó 2006. 84. oldal.
Egyperces válaszok a szkeptikusok 40 leggyakoribb kérdésére
2015. október 4., vasárnap
9. Nem tűnik igazságtalannak és korlátozottnak, hogy Isten kizárólag Jézus által üdvözíti az embereket?
Én nem így látom. Szerintem inkább azt a kérdést kellene feltenni, hogy: "Miért akarna Isten egyáltalán megmenteni minket?"
Amikor a saját bűnösségemre gondolok, vagy mindarra a féktelen lázadásra és bűnre, ami manapság jelen van a világban, akkor teljesen lenyűgöz, hogy Isten egyáltalán felajánlotta, hogy megment minket.
Azt, hogy Isten az üdvösséget felajánlotta nekünk, a Biblia nem korlátolt és igazságtalan, hanem rendkívül kegyelmes és nagylelkű ajánlatként mutatja be. A Biblia azt mondja, hogy Isten az egész világot szereti (Ján. 3;16, Róm. 5;8), hogy Jézus az egész emberiség bűneiért meghalt (1Ján.2;2), illetve, hogy Isten az üdvösséget minden földrészen elérhetővé tezsi az emberek számára. Az evangélium üzenete nemcsak az amerikaiaknak vagy az európaiaknak, vagy valamely embercsoportnak szól. Jézus azt parancsolta a tanítványainak, hogy vigyék a jó hírt "egészen a föld végső határáig"(Apcsel.1;8). A Jelenések könyve azt mondja, hogy a mennyben majd "minden nemzetből, népből és nyelvből " lesznek (Jel. 7,9). Isten ajánlata az üdvösségre tehát széleskörű és kegyelmes.
A feltámadásról:
"Ha Jézus halott maradt, akkor mivel magyarázod a keresztény gyülekezet létét és rendkívüli növekedését a kereszténység első három évszázadában? A negyedik évszázadra Krisztus egyháza kiterjedt a teljes nyugati világra. Egy hazugságra épülő vallási mozgalom nem lett volna képes erre... Róma minden hatalmával és Jeruzsálem egész vallási rendszerével azon munkálkodott, hogy megállítsa a keresztény hitet. Csak annyit kellett volna tenniük, hogy felnyitják a sírt, és bemutatják a holttestet. De nem tették meg".
III. Henry Schaefer, Ph. D. (1944-) a kaliforniai Berkeley Egyetem egykori kémia professzora, jelenleg a Georgiai Egyetem Graham Perdue kémia professzora. Jelölték Nobel-díjra, és a közelmúltban a világ harmadik legtöbbet idézett kémikusa lett (www.leaderu.com).
Amikor a saját bűnösségemre gondolok, vagy mindarra a féktelen lázadásra és bűnre, ami manapság jelen van a világban, akkor teljesen lenyűgöz, hogy Isten egyáltalán felajánlotta, hogy megment minket.
Azt, hogy Isten az üdvösséget felajánlotta nekünk, a Biblia nem korlátolt és igazságtalan, hanem rendkívül kegyelmes és nagylelkű ajánlatként mutatja be. A Biblia azt mondja, hogy Isten az egész világot szereti (Ján. 3;16, Róm. 5;8), hogy Jézus az egész emberiség bűneiért meghalt (1Ján.2;2), illetve, hogy Isten az üdvösséget minden földrészen elérhetővé tezsi az emberek számára. Az evangélium üzenete nemcsak az amerikaiaknak vagy az európaiaknak, vagy valamely embercsoportnak szól. Jézus azt parancsolta a tanítványainak, hogy vigyék a jó hírt "egészen a föld végső határáig"(Apcsel.1;8). A Jelenések könyve azt mondja, hogy a mennyben majd "minden nemzetből, népből és nyelvből " lesznek (Jel. 7,9). Isten ajánlata az üdvösségre tehát széleskörű és kegyelmes.
A feltámadásról:
"Ha Jézus halott maradt, akkor mivel magyarázod a keresztény gyülekezet létét és rendkívüli növekedését a kereszténység első három évszázadában? A negyedik évszázadra Krisztus egyháza kiterjedt a teljes nyugati világra. Egy hazugságra épülő vallási mozgalom nem lett volna képes erre... Róma minden hatalmával és Jeruzsálem egész vallási rendszerével azon munkálkodott, hogy megállítsa a keresztény hitet. Csak annyit kellett volna tenniük, hogy felnyitják a sírt, és bemutatják a holttestet. De nem tették meg".
III. Henry Schaefer, Ph. D. (1944-) a kaliforniai Berkeley Egyetem egykori kémia professzora, jelenleg a Georgiai Egyetem Graham Perdue kémia professzora. Jelölték Nobel-díjra, és a közelmúltban a világ harmadik legtöbbet idézett kémikusa lett (www.leaderu.com).
8. Nem az egyház találta ki Krisztus isteni mivoltának a tanát a negyedik században megtartott níceai zsinaton?
Egyáltalán nem. Krisztus istenségét már az Ószövetség idején is említették, több mint 600 évvel Jézus születése előtt. Ézsaiás próféta megjövendölte, hogy a Messiást "Erős Istennek "fogják hívni (Ézsaiás 6;9). Ez valóban igaznak bizonyult.
Az Újszövetség , amelyet az első században - jóval a níceai zsinat előtt - állítottak össze véglegesen, tela van Krisztus istenségének alátámasztásával. Tamás például így szólítja Jézust: "Én Uram és én Istenem" (Ján.20;28). Pál a következő címet adja neki: "A mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus" (Titusz2;13). János evangéliumának nyitó versében nevezi Jézust Istennek (Ján.1;1). Jézus pedig Isten Ószövetségben használt nevét - "VAGYOK" (2Móz.3;14) - vonatkoztatta magára a János 8;58-ban. Valamint azt állította, Isten az Atyja, amiért néhány hallgatója meg is akarta kövezni, mert ezzel "egyenlővé tette magát Istennel" (Ján.5;18, 10;339.
Emellett számos második századbeli egyházatya (pl. Ignác, Polükarposz, Justinus vértanú, Ireneus és Alexandriai Kelemen) írásai is sokat utalnak Krisztus istenségére.
A negyedik században (Kr. u. 325.) a níceai zsinat határozata csak megerősítette azt, amiben az egyház már mindenütt hitt.
Jézusról:
"Olyasvalaki, aki csupán ember volt, ám olyanokat állított, mint Jézus, nem lenne nagy erkölcsi tanítómester. Az vagy eszelős volna - egy szinten azzal, aki magát biggyantott tojásnak tartja-, vagy pedig maga a pokol ördöge. Választanunk kell. Vagy Isten Fia volt ez az ember, és ma is az, vagy őrült, s valami annál is rosszabb. Bezárhatjuk, mint egy bolondot, leköphetjük, megölhetjük, mint egy démont, vagy lába elé borulhatunk, és Urunknak, Istenünknek nevezhetjük. De ne hozakodjunk elő semmi olyan leereszkedő zagyvasággal, hogy nagy erkölcstanító volt! Ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Ez nem állt szándékában."
C. S. Lewis (1898-1963), a Cambridge Egyetem középkori és reneszánsz irodalom professzora; Keresztyén vagyok, Harmat kiadó, 2006. 79-80. oldal.
Az Újszövetség , amelyet az első században - jóval a níceai zsinat előtt - állítottak össze véglegesen, tela van Krisztus istenségének alátámasztásával. Tamás például így szólítja Jézust: "Én Uram és én Istenem" (Ján.20;28). Pál a következő címet adja neki: "A mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus" (Titusz2;13). János evangéliumának nyitó versében nevezi Jézust Istennek (Ján.1;1). Jézus pedig Isten Ószövetségben használt nevét - "VAGYOK" (2Móz.3;14) - vonatkoztatta magára a János 8;58-ban. Valamint azt állította, Isten az Atyja, amiért néhány hallgatója meg is akarta kövezni, mert ezzel "egyenlővé tette magát Istennel" (Ján.5;18, 10;339.
Emellett számos második századbeli egyházatya (pl. Ignác, Polükarposz, Justinus vértanú, Ireneus és Alexandriai Kelemen) írásai is sokat utalnak Krisztus istenségére.
A negyedik században (Kr. u. 325.) a níceai zsinat határozata csak megerősítette azt, amiben az egyház már mindenütt hitt.
Jézusról:
"Olyasvalaki, aki csupán ember volt, ám olyanokat állított, mint Jézus, nem lenne nagy erkölcsi tanítómester. Az vagy eszelős volna - egy szinten azzal, aki magát biggyantott tojásnak tartja-, vagy pedig maga a pokol ördöge. Választanunk kell. Vagy Isten Fia volt ez az ember, és ma is az, vagy őrült, s valami annál is rosszabb. Bezárhatjuk, mint egy bolondot, leköphetjük, megölhetjük, mint egy démont, vagy lába elé borulhatunk, és Urunknak, Istenünknek nevezhetjük. De ne hozakodjunk elő semmi olyan leereszkedő zagyvasággal, hogy nagy erkölcstanító volt! Ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Ez nem állt szándékában."
C. S. Lewis (1898-1963), a Cambridge Egyetem középkori és reneszánsz irodalom professzora; Keresztyén vagyok, Harmat kiadó, 2006. 79-80. oldal.
2014. április 21., hétfő
7. Hogyan állíthatod, hogy Jézus az egyetlen út a Mennybe?
Ezt tanítja a Biblia. Képzeljük el egy pillanatra, hogy nemrég nagyon megbántottál. Gonosz dolgokat mondtál nekem, és aljas módon bántál velem. Odamehetnél-e bárkihez, és bocsánatot kérhetnél-e tőle azért, hogy a mi kapcsolatunkat helyrehozd? Persze, hogy nem. Ugyanez vonatkozik az Istennel való kapcsolatunkra is. Az emberiség rengeteg bűnt követett el Isten ellen szóval és tettel. Ezért Istenhez kell visszatérnünk, hogy helyre álljon a vele való kapcsolatunk, nem pedig Buddhához, Allahhoz, Krisnához vagy más kitalált, ember alkotta istenséghez. Mindenkinek Jézushoz és Jézuson keresztül kell mennie, mert Ő Isten. Ő nem egy város, mint Róma, melyről azt mondják, hogy "minden út Rómába vezet".
Isten egy személyes lény, aki előkészítette a megváltás ingyenes ajándékát (Róma 6:23) mindazok számára, akik az Ő Fiába, Jézusba vetik a bizalmukat. Ha valaki egy másik megmentőben hisz (Buddhában, Allahban, Brahmanban), az ítélet napján rájön, hogy az "Úgynevezett istene" nem tett semmit az örök jóléte érdekében, mivel nem is létezik (Ézsaiás 43:11; 45:5).
Istenről:
"Számomra teljességgel lehetetlen, hogy a teremtett világot innen szemlélve ne higgyek Istenben."
John Glenn (1921-), űrhajós. - 1998 nov. 4.-én mondta,
amikor kinézett a Discovery úrhajóból (Űrhajósok, akik megtalálták Istent).
George
F. R. Ellis (1939-), vezető elméleti kozmológus, az alkalmazott matematika
professzora. (A Nagy robbanás és Isten).
6. Honnan tudod, hogy Jézus létezett-e egyáltalán?
Természetesen az Újszövetség, amely bizonyítottan megbízható történelmi feljegyzés, igazolja az Ő létét. Ezenkívül legalább 39 olyan - a Biblián kívüli - forrás létezik, amely alátámaszt több száz Jézus életével kapcsolatos tényt. Vegyük például Josephus Flaviust, az első századi római történetírót. íő nemcsak azt erősíti meg, hogy "csodás tetteket vitt véghez", "Pilátus kereszthalálra ítélte", olyan tanító volt, aki "sok zsidót és görögöt nyert meg magának", és a beszámolók szerint a tanítványai élve látták a keresztre feszítés után. Egy másik Biblián kívüli forrás a babilóniai Talmud. Ez az ősi zsidó iratokat tartalmazó gyűjtemény is említi Jézust, sőt még azt is leírja, hogy a Páska ünnep estéjén ölték meg, a bibliai feljegyzéssel megegyezően. A bizonyítékokhoz nem fér kétség. A Názáreti Jézus valóságos személy volt.
Jézusról:
"Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek nevezni. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt is megnyert. Ő volt a Krisztus, és ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszítette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük."
Josephus Flavius (Kr.-kb. 100), első századi római
történetíró. (A zsidók története, 503. old.)
Charles
Templeton ('915-2001), ateista író.
5. Ha Isten annyira szerető, akkor miért engedi meg a gonoszságot és a szenvedést?
Ez a kérdés merül fel leggyakrabban Istennel kapcsolatban. Nos, hadd tegyek fel egy érdekes kérdést neked: Szerinted mit kellene Istennek tennie? Ahhoz, hogy Isten megszüntesse a gonoszságot és a szenvedést, minden olyan cselekedetet meg kellene akadályoznia, ami bármiféle szenvedést okoz. Ehhez pedig meg kellene állítania azokat, akik a szenvedést okozzák (házasságtörőket, hazugokat, gyilkosokat, bűnözőket, paráználkodókat stb.). Nem jelentené viszont ez azt, hogy neked is "Megállj!"-t kellene parancsolnia? A te tetteid nem okoztak még senkinek fájdalmat? Te soha nem bántottál meg senkit?
Kedves barátom, Isten azért nem vetett még véget a gonoszságnak, mert minket kellett volna elpusztítania! Azzal, hogy megengedi, hogy folytatódjon a gonoszság és a szenvedés, valójában az irgalmát mutatja meg a világnak.
A Biblia szerint tényleg eljön az a nap, mikor Isten megszünteti a gonoszt (2Péter 3:7-13). Megítéli majd a bűnösöket, örökre elveti őket, és egy új mennyet és földet teremt, ahol nem lesz többé halál, gyász, sírás vagy fájdalom (Jelenések 21:4).
Addig viszont Isten jóra használja fel a létező szenvedést (Róma 8:28; Filippi 1:12). Gyakran megesik, hogy amikor valaki szenved, Istenhez fordul, és olyan segítséget kap, amilyenre igazán szüksége van.
A szenvedésről:
"Isten suttog hozzánk az örömeinkben, szól hozzánk a lelkiismeretünkben, de kiált reánk a fájdalomban; ezen a hangszórón keresztül rázza fel a süket világot."
C.S. Lewis (1898-1963), a Cambridge-i Egyetem irodalom
professzora (A fájdalom).
"Milyen borzasztó lenne a világ, ha eltörölnéd a szenvedést! A világ rettenetes hely lenne, ha megszűnne a szenvedés, mert eltűnne mindaz, ami helyreigazítja ennek a kimondhatatlanul kicsi teremtménynek - az embernek - azt a hajlamát, hogy túl fontosnak érezze magát, és hogy túl elégedett legyen önmagával. Épp elég rossz így is, de teljesen kibírhatatlan lénnyé válna, ha soha nem kellene szenvednie."
Malcolm
Muggeridge (1903-1990) brit szerző és újságíró, a Cambridge-i Egyetemen tanult,
közismert istentagadó volt élete nagy részében, amíg keresztény nem lett
1967-ben (Jézus újra-felfedezése).
4. Mi történik azokkal, akik soha nem hallottak Jézusról? A pokolra kerülnek majd?
A Biblia azt tanítja, hogy Isten szerető Isten (Zsoltárok 103:8; 1 János 4:10), és nem akarja, hogy bárki is elvesszen. A Biblia szerint Isten teljesen igazságosan fog bánni azzal, aki még soha nem hallott Jézusról, és annak alapján fogja megítélni, amit a teremtett világ bizonyságtétele és a lelkiismerete által megtudhatott Istenről (Róma 1:20; 2:12-15).
A Biblia azt mondja arról, aki igazán keresi Istent, és meg akarja őt ismerni, hogy "Isten megjutalmazza azokat, akik őt keresik". Isten sokféle módon el tudja juttatni az üdvösségről szóló igazságot azokhoz, akik valóban igyekeznek megismerni őt. Küldhet például egy misszionáriust, rádióműsort, vagy egy Bibliát. Elméletileg Isten küldhet akár látomást vagy angyalt is. Te már hallottad az igazságot. Tudsz róla, hogy Jézus meghalt a kereszten a bűneidért, és Isten számon kéri majd tőled, hogy mihez kezdesz ezzel az ismerettel.
A tudományról:
"Tudományos kutatásaim során jutottam arra a következtetésre, hogy a világ túl bonyolult ahhoz, hogy a tudomány képes legyen megmagyarázni; csak a természetfelettin keresztül érthetem meg a létezés titkát."
"Sokan érzik úgy, hogy a világegyetem törvényeinek megalkotásában valahogy részt kellett vennie egy intelligens lénynek...Én magam erősen érzékelem egy teremtő lény jelenlétét és cselekedeteit - olyanét, aki messze felette áll, mégis mindig személyes és közeli."
A Biblia azt mondja arról, aki igazán keresi Istent, és meg akarja őt ismerni, hogy "Isten megjutalmazza azokat, akik őt keresik". Isten sokféle módon el tudja juttatni az üdvösségről szóló igazságot azokhoz, akik valóban igyekeznek megismerni őt. Küldhet például egy misszionáriust, rádióműsort, vagy egy Bibliát. Elméletileg Isten küldhet akár látomást vagy angyalt is. Te már hallottad az igazságot. Tudsz róla, hogy Jézus meghalt a kereszten a bűneidért, és Isten számon kéri majd tőled, hogy mihez kezdesz ezzel az ismerettel.
A tudományról:
"Tudományos kutatásaim során jutottam arra a következtetésre, hogy a világ túl bonyolult ahhoz, hogy a tudomány képes legyen megmagyarázni; csak a természetfelettin keresztül érthetem meg a létezés titkát."
Allan
Sandege, (1926-), amerikai csillagász, több díj nyertese (A tudomány megtalálja
Istent).
"Sokan érzik úgy, hogy a világegyetem törvényeinek megalkotásában valahogy részt kellett vennie egy intelligens lénynek...Én magam erősen érzékelem egy teremtő lény jelenlétét és cselekedeteit - olyanét, aki messze felette áll, mégis mindig személyes és közeli."
Charles Townes, (1915-) fizikus, író, a kaliforniai
Berkeley Egyetem professzora, 1964-ben fizikai Nobel díjat kapott a lézer
felfedezéséért, több mint 25 egyetem díszdoktora (A tudomány megtalálja
Istent).
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)






