3. Vajon nem veszített hitelességéből a Biblia, miközben az évszázadok során több-százszor lefordították?

A Bibliát valóban több-száz nyelvre lefordították az évszázadok során.
Ebben igazad van, viszont a Biblia szövegét végig pontosan megőrizték. Honnan tudhatjuk, hogy ez így van?

Először is, maguk a kéziratok bizonyítják. Többezernyi ősi, kézzel írott, részleges vagy teljes másolat létezik a Bibliáról, melyek közül néhány a Krisztus előtti harmadik századból maradt ránk. A szövegelemzők és a tudósok ezeknek a kéziratoknak a segítségével igazolták, hogy a mai Biblia ugyanaz, mint amit a korai egyház használt.

Másodszor pedig rendelkezésünkre állnak az egyházatyák írásai, a korai gyülekezet vezetőié. Bibliamagyarázataikban, egymásnak vagy a különböző gyülekezeteknek írt leveleikben csak az újszövetségi szövegekből több mint 86.000 alkalommal idéztek.

Az ő idézeteik alapján a tudósoknak sikerült az Újszövetség 99,86%-át rekonstruálniuk. Csak 11 olyan igevers van az Újszövetségben, amit az egyházatyák, úgy tűnik, soha nem említettek.

Ez a két bizonyíték (a kéziratok és az egyházatyák írásai) meggyőzően igazolja, hogy a Biblia eredeti szövegét pontosan megőrizték.

A Bibliáról:
"...a kétség utolsó bástyája is leomlott azzal kapcsolatban, hogy a Szentírás lényegében ugyanabban a formában jutott el hozzánk, amelyben eredetileg megíródott. Az Újszövetség könyveinek eredetisége és általános sértetlensége egyaránt teljesen megalapozottnak tekinthető."

Sir Frederic Kenyon (1863-1952), a British Múzeum egykori igazgatója és fő könyvtárosa, az ókori iratok megbíthatóságának vizsgálatában vezető szaktekintély (A Biblia és a régészet).

2. Mi a bizonyíték arra, hogy a Biblia valóban igaz?

  Ha csak néhány bizonyítékra kellene szűkítenem a válaszomat, valószínűleg ezeket említeném: beteljesült próféciák, régészeti felfedezések és a Biblia bámulatos egysége.

  A Biblia, bármely más vallási könyvvel ellentétben, Isten Szavának bizonyult azáltal, hogy képes pontosan előre látni a jövőt. Szó szerint több-száz nagyon részletes, konkrét és már valóra vált próféciát tartalmaz, melyek sok száz évvel a beteljesülésük előtt adattak. Egyetlen vallási könyv sem igazolhatja magát ily módon.

  A Biblia történelmi szempontból is megbízható, amit számos régészeti lelet támaszt alá. A mai napig több mint 25.000 olyan archeológiai felfedezést tettek, amelyek igazolják a Bibliában említett személyek, helyek, események és szokások valódiságát.
 
  Ezenkívül a Biblia  bámulatosan egységes. Egy olyan könyv, amely tulajdonképpen 66 különböző könyv gyűjteménye, és amely több mint 40 szerző tollából, több, mint 1500 év alatt, három különböző kontinensen, három különböző nyelven íródott, és az elejétől a végéig az élet legvitatottabb kérdéseit feszegeti. Az ember azt gondolná, hogy emiatt zűrzavart, összevisszaságot és ellentmondásokat talál benne, viszont a Biblia csodálatos módon az elejétől a végéig következetes és kiegyensúlyozott maradt. Ez a három bizonyíték (beteljesült próféciák, régészeti felfedezések és a Biblia bámulatos egysége) egyértelműen alátámasztja a Biblia isteni eredetét és történelmi megbízhatóságát.

A régészetről:
"A régészeti munkálatok megkérdőjelezhetetlenül megerősítették a Szentírás feljegyzéseinek megbízhatóságába vetett meggyőződést. Sok régész a palesztinai ásatásokon szerzett tapasztalatok eredményeként egyre nagyobb tisztelettel tekint a Bibliára."

Millar Burrows, a Yale Egyetem professzora; What Mean These Stones? 1941. (Mi jelentenek ezek a kövek?) 

1. Mi a bizonyíték arra, hogy van Isten?

  Maga a világegyetem létezése bizonyíték arra, hogy van Isten. Gondolkodjunk el ezen egy pillanatig! Csak három lehetőség van a világegyetem létezésére. Az első, hogy mindig is létezett. A második, hogy magától jött létre. A harmadik, hogy megteremtették. Az első lehetőséget, miszerint a világegyetem örökkévaló, a tudóstársadalom teljes mértékben elutasította.

  A galaxisok mozgása, a háttérsugárzási visszhang és más bizonyítékok is mind megcáfolhatatlanul arra utalnak, hogy a világegyetem egy bizonyos időpontban keletkezett, amit a tudósok ősrobbanásnak hívnak. A második lehetőség, miszerint a világegyetem magától jött létre, filozófiailag lehetetlen, hiszen a létrejött előtt nem volt jelen, hogy elvégezze a teremtést. Nyilvánvaló, hogy egy nemlétező világegyetem nem tehetett semmit! Egyszerűen nem létezett. Mindannyian tudjuk, hogy a semmi nem tud tenni semmit. A semmi az semmi. Tehát az első és a második lehetőséget kihúzhatjuk a tudományos és filozófiai alapokra hivatkozva. A harmadik lehetőség, hogy egy - a világegyetemen kívül álló - valami vagy valaki hozta létre az univerzumot, az egyetlen ésszerű lehetőség.

  Képzeld el, hogy eléd tartok egy festményt. Amikor meglátod a képet, milyen bizonyítékra van szükséged ahhoz, hogy megállapítsd, létezik-e a festő? Semmi másra, csak magára a festményre. A festmény abszolút bizonyíték arra, hogy létezik az a valaki, aki megfestette. Nem kell látnod magát a festőt ahhoz, hogy higgy a festő létezésében. A festmény az egyetlen bizonyíték, amire szükséged van. Nem lenne ott, ha a festő nem létezne. Ugyanez a helyzet a világegyetemmel is. Maga a világegyetem létezése abszolút bizonyíték arra, hogy van teremtője.

Az ateizmusról:
"Meg vagyok róla győződve, hogy az emberek azért hiszik, hogy nincs Isten, mert azt kívánják, hogy bárcsak ne lenne. Nehezükre esik hinni Istenben, miközben bűnben élnek, ezért Isten létezésének tagadásával nyugtatgatják a lelkiismeretüket."

Charles H. Spurgeon (1834-1892), angol prédikátor.

A világegyetemről:

  

„A Nagy Robbanás elmélet támogatójának – legalábbis, ha ateista az illető -, hinnie kell abban, hogy az univerzum anyaga a semmiből és a semmi által állt elő.”

Anthony Kenny (1931- ), az Oxfordi Egyetem egykori tiszteletbeli rektora (1984-2002), a Brit Akadémia elnöke, és több mint 40 filozófiai és történelmi témájú könyv szerzője.

  

„Amikor az ember felismeri, hogy mennyire hihetetlenül pontosan kellett beállítani a természet törvényeit ahhoz, hogy pontosan az a világ jöjjön létre, amit látunk, óhatatlanul felmerül benne a gondolat, hogy a világ nem keletkezhetett magától és véletlenül, hanem lennie kell mögötte egy célnak.”

John Polkinghorne (1930- ), író, fizikus, az elméleti fizika egykori professzora a Cambridge-i Egyetem, a Templeton-díj nyertese 2002-ben, „Science Finds God” Newsweek 1998. július 20. (A tudomány megtalálja Istent).

   Szkeptikus vagy-e?
   Charles H. Campbell könyve.

  Kérdéseid vagy kétségeid vannak Isten létezésével kapcsolatban? Azon tűnődsz, hogy Isten miért engedi meg a bűnt és a szenvedést? Ha igen, akkor tudom, mit érzel. Régebben nekem is voltak ilyen kérdéseim. Annak ellenére, hogy keresztény családban nőttem fel, gyermeki hitem előbb agnoszticizmussá (nézet, mely szerint Isten ismeretlen, sőt megismerhetetlen) vált, majd a középiskola első éve után ateizmussá porladt. Csak 1990-ben kezdett el lassan feléledni az Istenbe vetett hitem, amikor a kérdéseimre intellektuálisan kielégítő válaszokat kaptam.
  A keresztény hit tanításainak megkérdőjelezése természetesen nem új keletű dolog. Maga a Biblia is sok  olyan emberről tesz említést, akik kételkedtek, vagy kérdéseik, kétségeik merültek fel a hittel kapcsolatban.
A Galilei-tenger partján fekvő Kapernaum városának lakossága addig nem volt hajlandó hinni, amíg bizonyítékot nem látott. Megkérdezték Jézust:

 
"És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?" (János 6:30)

  A bebörtönzött és látszólag kételkedő Keresztelő János, akinek korábban nagyon erős hite volt, két hírnököt küldött Jézushoz ezzel a kérdéssel:

"Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" (Lukács 7:19)

Tamás, a tizenkét tanítvány egyike, kételkedett Jézus feltámadásában, és ezt jelentette ki:

"Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem." (János 20:25)

  Jézus szeretettel és irgalommal válaszolt a kérdéseikre. Bizonyítékkal szolgélt nekik.
Keresztelő Jánoshoz két hírnököt küldött, hogy meséljenek neki azokról a csodálatos dolgokról, amelyeket éppen akkor tett. (Lukács 21:23). Hitetlen Tamásnak élő személyként jelent meg a keresztre-feszítés után, és megengedte neki, hogy megnézze a és az oldalán lévő sebeket (János 20:26-29). Elbátortalanodott tanítványainak megmutatta, hogy az Írások már sokkal korábban megprófétálták, hogy a Messiásnak szenvednie kell (Lukács 24:13-27).

  A Biblia Istene nem kívánja, hogy vakon kövessük őt. Megdicséri Bérea városának lakóit, mert utánajártak, valóban igaz-e mindaz, amit Pál apostoltól hallottak.
  Istennek az a vágya, hogy használjuk az elménket is, ne csak a szívünket (Máté 22:37).
Isten azt szeretné, ha mindenki "eljutna az igazság megismerésére" (1Tim.2:4).
Miért? Mert szeret téged, és kapcsolatra vágyik veled. Szeretné, ha megtapasztalnád, mekkora öröm és csoda ismerni őt és a Fiát, Jézus Krisztust - nemcsak ebben az életben, hanem az örökkévalóságban is.
  Amennyiben megválaszolatlan kérdéseid tartottak vissza Isten megismerésétől, remélem, hogy ez a könyv segít megtalálni a válaszokat. Azért imádkozom, hogy valóságosan megtapasztald a Jézussal való közösség örömét. Ő valóban az Isten Fia. Kétezer évvel ezelőtt eljött erre a Földre, meghalt a kereszten a bűneidért, és feltámadt, hogy Isten megbocsátása és az örök élet a tiéd lehessen.

A könyvet itt megveheti: 
http://www.goodnews.hu/product_info.php/hitebreszto-campbell-charles-egyperces-valaszok-szkeptikusoknak-p-287